"Testvéreink õk, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek.” – írja Márai Sándor Füveskönyvében az „ember csillogó szemű, fáradhatatlan barátairól”, azaz a kutyákról.
Abban azt hiszem mindenki egyetért, hogy az ő kutyája a legokosabb. Azok már nagyobb bajban vannak, akiknek több kutyájuk is van, hogy melyik az okosabb, de ezt a problémát most hagyjuk. "Már a görögök is...", kezdhetném, és tényleg, már ők is foglalkoztak legjobb barátunk észbeli képességeivel. Arisztotelész azon a véleményen volt, hogy a kutyák és az emberek csupán annyiban különböznek egymástól, hogy milyen fokú mentális képességekkel rendelkeznek. A felvilágosodásban természetesen fordult a kocka, Descartes szerint az állatok puszta biológiai gépezetek, mindenféle tudatosság, értelem vagy érzelem nélkül. Nyilván akik ezt a blogot olvassák, inkább Arisztotelész nézeteit osztják.
Egy átlagos kutya intelligenciája egy 14 hónapos gyermekével egyezik meg. De hogy pontosan milyen intelligensek, azt nem igazán lehet megállapítani. Az már csak mellékes kérdés, hogy az emberi intelligencia mibenléte és mérési gyakorlata is igencsak vitatott terület. Nos, a Brit Columbia Egyetem pszichológiai professzora (egyes források szerint díjnyertes kutyaidomárja, bár ezt nem tudom mit jelent), Stanely Coren kidolgozott egy kutya-intelligencia tesztet. A teszt 6 feladatot tartalmaz, többek között a problémamegoldó-képességet, manipulációs-képességét és nyelvértését vizsgálja. Ebből az utolsó kettő eléggé khmm... furának tűnik nekem. A problémamegoldást már régóta használják az állatok intelligenciájának mérésére. A teljes teszt itt megtekinthető. Az eredmények alapján Stanley Coren összeállított egy listát, mely 79 fajtát állít rangsorba. Az első a Border collie lett, az utolsó az Afgán agár. a teljes lista itt , de figyelmeztetek mindenkit, aki a listát csinálta, nem ismerte az összes fajta Magyarországon elfogadott nevét, ezért hülyeségeket írt le, de alapvetően érthető.
Természetesen egy hat feladatból álló teszt nem tudja pontosan lemérni egy egész fajta intelligenciáját. Ez legalább akkora butaság, mintha azt mondanánk, hogy egy néger okosabb egy cigánynál vagy fordítva. Azok a fajták, amiket a problémamegoldásra, vagy a gazdával való együttműködésre tenyésztettek ki, jobban teljesítenek azokon a teszteken, ahol ezeket a jellemvonásokat vizsgálják. Ezért van, hogy az első ötben leginkább ilyen fajták szerepelnek, a rangsor végén pedig azok a kutyák, akiknek nem kellett túl sok új, tanulással kapcsolatos problémát megoldaniuk a munkájuk során, és még az emberrel sincsenek szoros kapcsolatban. Előbbiek tipikusan a pásztor és őrző-védő kutyák, utóbbiak az agarak, szánhúzó ebek. De az egyes egyedek nevelése még sokkal többet nyom a latban. Ha egy border colliet egész életében egyetlen egy kertben tartanak, nem igazán tudja majd megoldani a feladatokat. Egy sor egyéb tényező is belejátszhat, hogy a kutyánk épp azon a napon, ott hogyan teljesíti a feladatokat. Általánosságokat le lehet vonni a tesztből, de nem szabad kézpénznek venni. Én inkább az idomíthatóság/tanulhatóság tesztjének nevezném, mint az intelligenciáénak.
Mindenesetre aki azt mondja, hogy egyik kutya sem intelligens, az valószínűleg még csak plüssállatokat látott eddig életében. A kutyák hazudnak, előre örülnek, gondolkodnak, átvernek bennünket, ami néha idegesítő, de ez is csak az okosságukat bizonyítja.