Sokszor írtam már az FCI-ről, párszor az AKC-ról is. Sőt, ha egy kutyafajta kerül bemutatásra, a címben mindig ott van, hogy FCI-kettőspont-szám.
Nos, alapvetése a blognak, hogy kutyafajták léteznek. De mitől is fajta a fajta? Mert ugye ez nem olyan jól körülhatárolható dolog, mint a faj: "...élőlények olyan csoportja, melynek egyedei képesek szaporodni egymással, és termékeny utódokat létrehozni." Persze ennek a definíciónak is csomó hiányossága van, de nekünk megteszi. Mert ez alapján a világ összes kutyája egy faj. Sőt, a farkas is beletartozik ebbe a fajba. Különben nem lennének keverékek. Külön fajták léteznek, azonban ennek a definíciója közel sem olyan jól értelmezhető: "a fajtán belül az egyedek tulajdonságai viszonylag homogének, és a többi fajtától eltérőek." Én a következő definíciót találtam ki: "Fajtának nevezhető az a fajon belül elkülönült populáció, amelyet valamilyen tenyésztői szervezet elismer." Természetesen ez leginkább a domesztikált állatokra, de ülönösen a kutyára igaz.
Mint európai, elsősorban az európai kynológiai szervezet által elismert fajtákat tartom fajtának. Illetve azokat biztosan. Ez a szervezet az FCI. Federation Cynologique Internationale. Belga szervezet, ott franciául is beszélnek, ezért lett francia a szövetség nyelve. 1911-ben Belgium, Ausztria (az Osztrák-Magyar Monrachia pontosabban), Németország, Franciaország és Hollandia alapította meg. Azóta 84 ország tagja, valamint 345 elismert és 11 elismerés alatt álló fajta tartozik ide. (természetesen egy fajtát több tenyésztői szervezet is elismerhet, így a legtöbb fajta az AKC-nál, FCI-nél és mg sok más helyen regisztrálva van.) Az FCI minden tagországban kapcsolatban van egy nemzeti tenyésztői szervezettel, és csak ezek a szervezetek által kiállított származási lapot (törzskönyvet, pedigrét) fogadja el. Ez fontos, mert egy FCI által szervezett kiállításra csak egy elismert törzskönyvvel lehet nevezni, és ha valaki lelkiismeretesen akar kutyát tenyésztni, akkor azt nem teheti úgy, ahogy kedve szottyan. Ezalatt azt értem, hogy az általa tenyésztett fajkutyáknak egy ún. Standard-hez kell igazodnia. Hiszen ha nem igazodik egy általánosan elfogadott normához, tehát a kutyái kinézetét és belső adottságait nem a fajta általános tulajdonságaihoz igyekszik igazítani, akkor már nem is azt a fajtát tenyészti gyakorlatilag. Tehát minden tagorszában van egy szervezett, mely jogosult a származási lapok kiadására. Ez hazánkban a MEOE, Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete.
A másik nagy nemzetközi kutyás szervezet az AKC, American Kennel Club. Tulajdonképpen 1884-ben alakult, és gyakorlatilag az amerikai kutyásokat fogja össze. Az AKC-nak 13 klub a tagja, de nem országok szerint, hanem tevékenységi körök szerint különbözőek. Agility Club, Vadászkutya klub, stb. Valahogy úgy, ahogy Magyarországon is fölépül a MEOE.
Ezen kívül még vannak ausztráliai, dél-afrikai, orosz és egyéb szervezetek, de ez a gyakorlatilag 84 FCI tagország lefedi az összes fejletteb országot, ahol szervezett kutyatenyésztés folyik. Az Amerikai Egyesült Államok nem tagja az FCI-nek, de pl. Mexikó, Argentína, Nicaragua, Oroszország és a Dél-Afrikai Köztársaság igen.