A Cão de Agua Português népszerűsége kétségkívül sokat köszönhet Barack Obamának, hiszen ki ne akarna olyan kutyát, mint amilyen a béke-Nobel-díjas és Osama-ölő karamell elnöknek van? A Portugál vízikutya azonban nem csak a gyümölcsnevű elnöknél, de még szeretett országánál is öregebb fajta.

A portugál partokon már az ókori időkben is alkalmaztak vízikutyákat halászatra, hajók kihúzására, részeg matrózok vízből való kimentésére sőt, még a halak hálóba terelésére is. Később a halászati módszerek véltozásával a vízikutyák népszerűsége az Algrave körüli területre szorult vissza, ahonnan a a modern protugál vízikutyát származtatják. 

Természetesen a fenti képen látható kinézet annyira veleszületett tulajdonsága a portugál vízikutyának, mint amennyire természetes Cher ránctalan arcbőre. De nem csak esztétikai, hanem praktikus okai is voltak az oroszlánfazonra való nyírásnak. Tudniillik a víz , mégha a protugál tengerparton is vagyunk, két fontos tulajdonsággal bír: hideg és nehezebb benne mozogni. E nehezítő tényezők kiküszöbölésére tökéletesen alkalmas ez a fordított monokini fazon. Az elöl meghagyott dús szőrzet melegen tartja és védi a létfontosságú szerveket, a meztelen hátsó fertály pedig mozgékonyságot kölcsönöz a kutyának munka közben. A farok végén lévő bojt csak időközben kialakult világi hívság. Van göndör és hosszúszőrű változata is, utóbbi sokkal ritkább, érthető módon, hiszen a vízben a hosszú szőr kevésbé praktikus, mint a göndör. Gondoljunk csak bele, miért hasznos az úszósapka néha.

A kutyus egyébként barátságos, intelligens, könnyen irányítható (mint a legtöbb kutyuli, természetesen), de az elnöki család nem csak ezért választotta ezt a fajtát, hanem mert elvileg "hypoallergén", azaz nem vélt ki allergiás reakciót Obama lányaiból. Nos, olyan kutya nincs, amelyiknek teljesen hypoallergén lenne a szőre, de az igaz, hogy a göndör szőrű kutyáknak talán kevésbé száll a szőre ide-oda. Bo-t amúgy Ted Kennedy szenátortól kapta az Obama család, aminek természetesen semmi köze nincs semmihez.

Viszonylag ritka fajtáról van szó, de lehet ajánlani kisgyerekes házba, nagygyerekes házba, gyerektelen házba és akárhová, jó természetű kutya, nagy mozgásigénnyel. De minthogy minden kutyát mozgatni kell, ugye gazdik, ezért ez nem olyan nagy probléma.

 Sziasztok, hosszú-hosszú kihagyás után, ismét jelentkezem, nagyon remélem, hogy az RSS feed-ekből még nem kerültem ki, és egyebek. Egy picit mesélek arról, mi történt velem az elmúlt majdnem egy évben, utána az alábbi "űbercuki" videó apropóján a kutya-gyerek problémáról fogok írni.

Sajnos nem volt időm semmilyen bejegyzésre múlt július óta, mivel mozgalmas nyár és év áll mögöttem. Kijutottam Skóciába az Edinburgh-i roppant patinás egyetemre tanulni, az erre való felvételit intéztem nyáron, valamint jó diákhoz méltóan túl sokat buliztam tanultam az elmúlt évben. Nem mellesleg kutyafajtákban itt sincs hiány, a blökik túlnyomó többségét érdekes módon agarak (többnyire lurcher) és "harcikutyák" (többnyire amstaff) képviselik, de láttam már drótos magyar vizslát (!!!!), angol springer spánielt, border terriert, utonagant és boxert is.

Szóval akkor ahogy a régi mondás tartja, aki a kutyásak és a gyerekeket szereti, rossz ember nem lehet. (persze nem úgy szereti, ahogy a nagymamám kedvenc állata a rántottcsirke, de ezt a gondolatot inkább nem is folytatnám) Azonban akármennyire is édes-aranyos mindkettő, egyet le kell szögezni: a kutya nem játék, a gyerek nem felnőtt. Ez kettő volt, nem baj, lesz még több is. A kutya nem játék, ebből két dolog következik:

• nem lehet elrakni meg elővenni, ha a gyerek épp játszani akar vele, össze kell őket ismertetni, hiszen gondoljunk csak bele, drága elkényeztetett kedvencünk azon nyomban másodhegedűs lesz, amint a csöppség belecsöppen csöppet sem csöpögésmentesen csodálatos családunkba. Az sem elhanyagolható mellékhatás, hogy ha országos barátokká válnak ők ketten, annál szerintem kevés szerencsésebb kezdet képzelhető el egy baba életében.

• A kutya nem játék, azaz vannak fogai, körmei és néha felbosszantja magát. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az összes állatimádatunk ellenére mindig tartsuk szem előtt, a kutya egy állat, ösztönökkel. Soha nem hagyjuk egyedül gyermekünket a kutyával, amíg legalább ugyanakkora méretekkel, súllyal rendelkeznek.

A gyerek nem felnőtt, ebből is több dolog következik

• ne engedjük meg a babának, hogy "nyúzza" a kutyát. Akármennyire is édes, hogy a baba húzza-vonja a Zeb fülét, bőrét, szőrét, ne engedjük meg neki, mint ahogy akkor is rászólnánk, ha a szomszédnéni orrát, nyakláncát, szilikonvarratát piszkálná. Nagyon fontos, hogy a gyerek megtanuljon bánni a kutyával, ez a későbbiekben is jól jön, természetesen.

• a baba immunrendszere még nem annyira kifejlett, mint egy felnőttnek, ezért nagyon figyeljünk oda, hogy a kutya mindig tiszta legyen, amikor a gyerekkel találkozik. Persze nem kell túlzásba vinni, tapasztalatom szerint pedig éppen az utóbbi szokott lenni probléma lenni. Higgyétek el, az utcán ugyanannyi bacilust szed össze a drága gyermek, mint amennyi a kutyáról rámegy. A cipőnk talpa, a pulóverünk sem biztonságosabb sokkal, mint a kutya nyelve. Természetesen amíg a babát nem vinnénk ki az utcára de még a szobából sem, addig a kutyust se engedjük közel, de amint elért a mászós korszakot, a játszóteres, szemétben turkálós, babakocsiban metrózós korszakot, nyugodtan engedjük, hogy a kutyánkat is megtapogathassa. Persze a videóban látható mód picit drasztikus, azért nem kell a kutya-baba nyelvescsókot promotálni. A nagyapám mindig azt mondta, évente egy kiló koszt meg kell enni, hogy egészségesen fejlődjön az immunrendszerünk.

Most egyelőre ennyi kezdésnek, remélem lesz időm további bejegyzésekre is.

A világbajnokság apropójából egy dél-afrikai fajtáról fogok írni, ami, noha az FCI ismer el, mégis nagy népszerűségnek örvend Magyarországon is, csakúgy mint a foci :)

Ez a fajta pedig a Boerboel (ejtsd: burbul) egy nem kimondottan gyenge kutya benyomását keltő őrző-védő/vadász molosszus.

 A fajtán látszik, hogy nem feltétlenül a bennszülöttek életmódjához igazodva alakult ki az afrikai vadkutyákból, sokkal inkább a holland telepesekkel együtt vándorolt be, amit természetesen a források is igazolnak. Persze a kutyák nem tették magukévá az apartheid szabályait, azaz volt egy két kevert házasság (de legalábbis rövidke románc) egy két izmos holland masztiff-fiú és kecses bennszülött kutyalány között, amintek a gyümölcse ma ez az agilis ámde masszív eb.

A boerboel neve farmer-bulldogot jelent, a 'boer' szó hollandul farmert jelent (mondjuk bur-nak kell ejteni, és a dél-afrikai holland telepesek is búrok, gondolom már innen jött az egész), a boel (bul) pedig bull(dog)-ot jelent. A búr telepesek használták őket a farmjaik védelmére és antilopvadászatra, vagy nemtom mik élnek lent, ott délen. Nem, szökött rabszolgákra nem vadásztak velük.

Kinézetre mondjuk egy angol masztiff és egy Rotweiller között lehetnek félúton, színük viszon szélesebb skálán mozog. Erős csontozatúak, de nem nehézkesek, a fejük is szerencsés, mert noha rövidebb az orruk, annyira azért eléggé hosszú, hogy ne okozzon rövid/hosszú távú bajokat a légzéssel, szívvel, ilyesmikkel. 

Rettenthetetlen kutyák, még a vuvzelától sem riadnak vissza, bár ezirányban még nem végeztek kutatásokat. Magyarországon is egyre több van belőlük, noha az FCI még nem ismerte el.

És most jöjjön egy teljesen irreleváns, ámde szórakoztató videó a vuvuzeláról :) :

Noha a legtöbb terrierről elmondható, hogy "kicsi a bors, de erős", erről a két kisördögről méginkább. A Norwich és a Norfolk az egyik legkisebb a terrierek családjában, de mozgékonyságuk, élességük és akaratosságuk pont, hogy talán a legnagyobb.

A két fajta rokon, de néhány különbség természetesen van köztük. A fenti képen látható Norwich terrier (nevét Nagy-Britannia egyik legkeletibb megyéjében, Norfolkban található városról kapta) kicsit kompaktabb rokonánál, a legszembetűnőbb különbség pedig, hogy feláll a füle. Szálkás szőrével és fekete gombszemével akár egy ewok, és ha neki is lándzsája lenne, ugyanúgy elbánna akármelyik AT-ST-vel, vagy Stormtrooper-rel. Feladata, mint a legtöbb terriernek az udvarház és a környező erdőkben található rágcsálók kiirtása volt, de kedves (és akaratos-aranyos) jelleme gyorsan kedvelt társaági kutyává tette, mitöbb a Camridge-egyetem kabalájává is vált. Valószínűleg sok más angilai szálkásszőrű, kis terrierfajtával egyetemben a ma már kihalt Trumpington Terriertől származik csakúgy, mint az alábbi képen látható Norfolk terrier.

Régebben együtt tenyésztették a két típust, noha néhány forrás szerint külön fajták voltak, mielőtt egybeolvadtak volna. A lényeg, hogy ma külön tenyésztik őket. A norfolk terrier kevésbé népszerű mint álló fülű rokona, de semmivel sem kevésbé karakteres jellem, mokány kisördög mindkettő. A két fajta története egybemosódott az idők során, néhány forrás szerint az angliai vándorcigányok patkányfogó kutyái is beőlük kerültek ki.

Manapság egyre népszerűbbek házi kedvencként, de mivel igazi terrierek, nem ajánlhatók minden családba, mert könnyen a gazda fejére nőhetnek akaratosságukkal és aranyos kinézetükkel. Pont ugyanúgy alá lehet őket becsülni, ahogy a birodalmiak tették az Ewokokkal   :) :

Természetesen megfelelő neveléssel igazi társ válhat belőlük, szerencsére a betegségekkel szemben ellenálló fajta, emellett hosszú életű, 12-15 évig is elélhet.

Egyszázalékoljatok, adjatok, önkénteskedjetek, mezt ez egy jó dolog:

isztelt Szerkesztőség! 

Budapest utcáin feltűnt egy óriásplakát.

A plakát kiadója a Fehérkereszt Állatvédő Liga, adószámuk és 1%, valamint Állatvédelmi őrség – törvényesen az állatokért felirat látható azon. 

A messziről kecskének látszó, egyébként argentín dog fajtájú eb a pusztában, láncra kötötten ácsorog egy vashordó mellett. A kép távolabbi pontján Állatvédelmi Őrség feliratú autóba szállít be egy hátrabilincselt kezű embert egy egyenruhásnak látszó – de nem rendőr – másik személy.

Mi ez, ha nem önbíráskodás?

A plakát megtévesztő képet nyújt a magyar állatvédőkről. Mi nem erőszakos, önbíráskodó szervezetek vagyunk, nem rendelkezünk hatósági jogosítványokkal, nem tartóztathatunk le, nem hurcolhatunk el senkit! 

Ma Magyarországon nincs sem állatőrség, sem állatvédőrség (allatorseg.hu és allatvedorseg.hu weblapok elnevezései), sem állatvédelmi őrség.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben felhatalmazást kapott a Kormány, hogy az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálat létrehozására, működtetésére, feladat- és hatáskörére, valamint tagjaira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg, ám ez a rendelet még nem született meg. 

A Kormányrendelet megalkotása és az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatok létrehozása azonban nem függ 1%-os felajánlástól. A Kormányrendelet megalkotására nincs – és jogállami keretek között nem is lehet - döntő befolyása a Fehérkereszt Állatvédő Ligának. 

Ha a Kormányrendelet megszületik, kizárt, hogy az állatvédelmi őrszolgálat a plakáton vázoltak szerint működhessék: civil szervezet formaruháját viselő, hatósági jogkörben intézkedő, letartóztatást foganatosító szervezet Magyarországon nem jöhet létre! 

A plakát félelmet kelt, azt sugallja, hogy az állatvédelem képviselője bakancsos, egyenruhás ember, aki odamehet egy szerinte rosszul tartott állat tulajdonosához, és azt bilincsbe verve elviheti, törvényes eljárás nélkül.

A magyar állatvédelem nevében tiltakozunk!

A magyar állatvédő  civil szervezetek egyike sem hatóság, és nem szándéka az állattartók megfélemlítése.

A magyar állatvédelem nem rendelkezik – és a jövőben sem rendelkezhet – azokkal a jogosítványokkal és kompetenciákkal, amelyet a hirdető az állatvédőrségnek, állatőrségnek tulajdonít.

A plakáton olvasható felirat egyenes hazug: törvényesen az állatokért tenni a plakát sugallta módon törvénytelen. 

A plakát erőszakos, a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz, megtévesztő  – azt sugallja, ha nekünk adod az 1%-odat, ez fog történni – egy blöff!

 
A reklámtörvény (2008. évi XLVIII. tv.) szerint:

Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz.

Tilos a megtévesztő reklám. 

Megtévesztő reklám: minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat. 

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján:

Aki erőszakot öncélúan bemutató reklámot tesz közzé, szabálysértést követ el. Öncélú a bemutatás, ha az erőszak bemutatását a reklám tárgya vagy témája nem teszi feltétlenül indokolttá. 
 

A Fehérkereszt Állatvédő Liga korábban már elhíresült civil állatvédelmi ombudsmanjáról, akinek szintén nincs hatósági jogosítványa – mégis ezt sugallja - és aki egy, a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott tisztség önkényes felhasználásával sérti a személyhez fűződő jogokat, mivel a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.  

NEM LÉTEZIK CIVIL ÁLLATVÉDELMI OMBUDSMAN!

AZ ÁLLATVÉDŐ  SZERVEZETEK – ÉS AZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGEI - ERRE NEM ADTAK ÉS NEM IS ADHATNAK MEGBÍZÁST SENKINEK! AZ OMBUDSMANT AZ ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTJA.  

Fent nevezett szervezet – önmagát a magyar állatvédelem jogi élharcosaként feltüntetve – mond véleményt az állatvédelmet érintő kérdésekről. Teszi ezt az állatvédő szervezetek megkérdezése és felhatalmazása nélkül, gyakran a többi száz és száz állatvédő szervezet érdekeivel ellentétesen! 

Egyik kedves barátom, Treen írása következik, az örökbefogadásról, a menhelyi kutyákról és magáról a kutyatartásról, olvassátok figyelmesen :)

"Az Illatos út az emberek szemében menhely. Pedig egyáltalán nem az! Az egy sintértelep. Oda viszik be a Budapestről befogott ebeket, vagy azokat akiket találtak, és még a lelketlen gazdák is leadhatják ott az ebüket. Ez a hely az emberi börtönökkel egyenértékű. Egy kis képzeletet kérek a következőhöz...
Íme:
Egy kutya vagy, és van egy gazdád. Szereted őt, és ő is szeret téged. Így éltek boldogan X ideig. Igenám, de egyik nap a gazdád sétálás közben holtan esik össze szívroham következtében. Te nem tudod mi van, elveszett vagy a gazdád nélkül. Idegen emberek jönnek hozzád, és tanakodnak mit csináljanak veled. Te mindegyikkel meg akarod értetni, hogy tudnod kell mi van a gazdiddal, mert ő neki már csak a hűlt helyét szagolod... (Elvitték már a holttestet). Nem érted mit mondanak az emberek, csak érzed, hogy izgatottak. Az idő gyorsan telik, de neked nagyon lassan vánszorog... Egy idegen házba kerülsz, kitetsznek a kertbe. Minden idegen, neked a lelki szemeid előtt szeretett gazdád lebeg. Estére az idő hidegre fordul, te találsz egy kutyaházat, és behúzodsz, érzed még a régi őslakosnak a szagmaradványait, megtudod, hogy egy öreg kan volt az. Beleremegsz a gondolatba...hiszen érzed, hogy ő nem egy barátságos ebzet volt. A szíved hevesen zakatol, behunyod a szemed, aludni próbálsz. Mikor nagy nehezen elaludtál, már pittymallott és kijött a házból a nő akihez kerültél. Valamit magyaráz neked,és megsimogat. Jólesik neked, és kéred, hogy még-még! Ad neked enni és inni. Hirtelen csöngetnek, odafordítod a fejed. Két pasi jön be a kertbe, egyiküknél sintérbot. Odajönnek hozzád, és beakasztják a nyakadra. Elvonszolnak, te nem akarsz velük menni! Betesznek a kocsiba, ahol vannak még más kutyák is. Félsz, rettegsz, nem tudod mi vár rád. A furgon zötykölődése felrázza benned az ételt, ezért egy kiadósat hánysz. Az alattad lévő ketrecben lévő kutya reklamál neked amiért befolyt a ketrecén a produktumod. Nem törődsz vele, igyekszel nem elesni, úgy imbolyogsz a kanyarok miatt amit a kocsi levág. Egy végtelennek tűnő idő után megálltok. A pasasok kivesznek benneteket. Szokod a fényt újra, de a fény mellé keserves dolgok is csatlakoznak...kutyaugatás,-sírás, émelyítő szagok, orvosi rendelő szaga... Reszketni kezdesz.
-Nézd már ezt az öreget, hogy remeg! Na, gyerünk, tegyük be ebbe a kennelbe!

Betettek egy kicsi téglalap alakú helyre, melletted kutyák ugatnak, üvöltenek. Hirtelen azt hiszed ez egy rossz álom. Vacsoraidő van, kapsz a zörgő-lapos tálkádba száraztápot, a másikba vizet. Nem vagy se éhes, se szomjas. A baloldali kenneltársad folyamatosan ugat, hogy ki akar innen jönni, eresszék ki! A másik kennelben halk sóhajokat hallasz. Hova kerültem?-teszed fel a kérdést... Este nem tudsz aludni a folyamatos hangzavar miatt. Másnap emberek jönnek, nem sok de megállnak a ketreced előtt.
-Milyen aranyos öreg kutyus!
-Tegnap hozták be, a gazdája meghalt.-mondja egy gondozó.
-Oh, szegényke! Olyan szomorúan néz!

Eközben a baloldali kennelben a folyton ugató kutya hallom amint mancsol és nyaldossa az orrát. A másik kennelből a sóhajtás elmúlt, nem hallatszik semmi.
-Elnézést, a másik kennel miért üres?
-Ott volt egy kutya, de az éjszaka folyamán meghalt.
-Jaj, istenem! Ez szörnyű!

-Hölgyem, válasszon, hogy melyik kutyát akarja! Csak vigyen egyet!
A nő néz, hol rád, hol a másik németjuhász-formára. Az mindent bevet, hogy őt vigye el, még ugat is, azt mondja: Engem, engem válassz!!!
Te csak némán nézel rá, szemedben a szomorúsággal. Végül a nő választ:
-Ezt az öreg kutyust kérem. Annyira megindító a sorsa!
-Rendben!-mondja a gondozó, bejön hozzád. Bizalmatlanul morogsz és vicsorogsz kicsit.
-Jól van kisöreg, nyugi...-mondja a gondozó neked. Lassan-lassan lenyugszol. A nyakörvedre rácsatol egy pórázt, majd megrántja:
-Gyere!-te nehézkesen kitámolyogsz vele. A nő leguggol hozzád és megsimogat. Jólesik neked ez, és csóválni kezded a farkad, majd megnyalod a kezét. Végre van megint gazdád!

Az Illatos útról bárki vihet kutyát, még a csövesek is. Rendszeresen az történik, hogy kivisznek onnan kutyákat, majd velük koldulnak. Az állatok egy kis hányada ivartalanítottan kerül ki. A fajtatisztákért mindig nagyobb a sor, mint az egyszerű keverék ebekért. Sajnos sok kutya lelkileg nagyon megsínyli a telepen töltött X időt, és ettől a teste is megbetegszik. A Telepen működik állatorvosi szoba, és kezelnek is kutyákat, egy kutya elvitele 2010-ben 2500 Ft.

Kvintasz írt arról milyen érzés kutyatulajdonosnak lenni:

"Számomra a kutya nem egy fellángolás. Két-három éves korom óta kutyák vesznek körül. Három éves lehettem, amikor egy vadásztól kapott a család egy foxterriert. Kölyök volt és gyakorlatilag együtt nőttünk fel. Egyszer beleugrott valami mély vízbe és én utánaugrottam, hogy meg ne fulladjon. Persze a kutya tudott úszni, míg én négy éves létemre nem. :-) A nővérem vette észre, hogy mi történt és bár ő sem tudott úszni, utánam ugrott és kimentett. Ő azóta sem tud úszni, szóval ez kész csoda volt. :-D

Két-három kutya mindig volt otthon és nagyon sok időt töltöttem velük ugyanis a két nővérem nem adott elegendő és számomra kielégítő szociális környezetet. :-)

Aztán elköltöztem otthonról és azóta szomjazom a kutya társaságot. Hogy mi az amit egy kutya meg tud adni az emberrel ellentétben? Feltétel nélküli szeretet, hűség és őszinteség. Két ember kapcsolatában szinte mindig van valami hamisság. Legalábbis én így vettem észre.

Sokszor ábrándoztam azon, hogy szerzek egy kutyát és végiggondolva mindig a menhely jutott eszembe, mint forrás. Nem érdekel, hogy egy kutya fajtiszta-e vagy sem, szóval nem zavar egyáltalán, hogy keverék a legtöbb menhelyi kutyus. Sok kutya van rossz körülmények között és teljesen fölöslegesnek tartom, hogy olyan kutyát hozzak haza, amelyikre ezer gazda vár. Szép dolog a menhelytől, hogy gondozza a kutyákat, de sajnos az ő lehetőségeik is végesek. Azzal, hogy menhelyi kutyát hozok ki három célt elégítek ki. Elsősorban, hogy lesz kutyám, másodsorban egy kirekesztett kutyának adok lehetőséget a falkában éléshez, harmadsorban pedig segítem a menhelyeseket.

Az, hogy melyik menhelyről hozom el, az nem érdekelt. Úgy véltem egyforma mind. Most már tudom, hogy ez nem igaz, de utólag már nem számít. Ha most kellene választanom, akkor a legpocsékabb menhelyt választanám, hogy a rosszabb körülményekből mentsek ki kutyát.

A kiválasztásnál szempont volt, hogy fiatal legyen, szuka és maximum középméretű, hisz lakásban lesz tartva. A fiatalság azért fontos, hogy jobban hozzám nőjön :-), míg a nem kérdése azért, mert kan szerintem mindent lepisil. :-) Végigjártuk a menhelyet végigvizsgálgatva a kutyákat és Puliszka kérte leglátványosabban, hogy vigyem magammal. Persze mikor a karomba került, menekülőre fogta és jól összekarmolt. :-) De aztán minden rendben volt. A kocsiban hazafelé már aludt. Otthon azonnal séta a környéken, hogy szükségleteit kielégítse mielőtt a lakásba kerül. Próbáltam rendszeresíteni a sétákat és sikerült is fix időben levinni naponta háromszor. Azt hiszem ennek és Puliszka alkalmazkodóképességének köszönhető, hogy hipp-hopp szobatiszta lett. Persze előfordul, hogy bepisil néha (egy-két hónapban egyszer), de annak mindig megvan az oka.

A menhely azzal a feltétellel adta ide Puliszkát, hogy ivartalaníttatom, így mára már nem nemzőképes, de ez semmit sem változtatott rajta. Ugyanolyan fürge és életvidám, mint volt. Nincs a lakótelepen még egy olyan hatalmas vitalitással rendelkező kutya, mint ő!!! :-) Ennek ellenére a lakásban semmi rosszat nem csinál. Valahogy tudja, hogy nem szabad. Fekszik a helyén vagy az orrát a vádlimhoz nyomva követ mindenhová! :-)

Bár nem gondoltam, hogy máshogy lesz, nem bántam meg, hogy menhelyről hoztam kutyát. Kicsit úgy érzem, hogy aki csak fajtiszta kutyát akar, az divatból cselekszik és a kutya csak mint kellék játszik szerepet az életében. Persze ez durva általánosítás, nyilván vannak kivételek. Számomra a legfontosabb a kutyában az, hogy kutya legyen! :-D"

A kutya nem játékszer, csak akkor fogadjunk be egy "hajléktalan" kutyát, ha van időnk és pénzünk tisztességesen a gondját viselni amíg el nem jön az utolsó órája!"

A következő posztban egy pár gyakori tévedésről fogok írni, amit a kutyafajtákkal kapcsolatban "elkövetünk". Nem olyan nagy dolgok ezek, de azért érdemes helyre pontosan tudni.

Nem Dán dog, Német dog

Gyakran mondják a Német dog tulajdonosok kutyájára, hogy "de szép ez a dán dog". Nos, szépnek valószínűleg szépek, és még mondhatni dán vér is csörgedezik az ereikben, de a helyes elnevezés a német dog. Nincs is olyan fajta, hogy dán dog. Nagy-Britanniában nevezik a Német dogot Great Dane, azaz Nagy dánnak, de a hivatalos elnevezés a fajtára Magyarországon a Német Dog. Németország, a fajtagazda ország is természetesen Deutsche Dogge-nak hívja.

A fajta amúgy természetesen rendelkezik dán gyökerekkel, hiszen Schleswig-Holstein-ben alakult ki, ami a Dániával határos német szövetségi állam, és mondanom sem kell, hogy a történelem során hol ennek, hol annak az országnak a felségterülete volt. Tehát a dán az oké, de a fajta neve ettől még magyarosan Német Dog. És igen, Scooby Doo egy "Great Dane" volt englishül, de a fordító valószínűleg angolul tudott, kutyafajtául nem.

Nincs toy Yorkie, toy Csivava, toy Bolognese, toy Malthese és toy Havanese

Sőt, nem csak hogy toy méretváltozat, de semmilyen méretváltozatuk sincsen ezeknek a fajtáknak. Egy méretük van, az is elég kicsi, és nincs belőlük se még kisebb, sem picit nagyobb. Ezt az elnevezést többségében azok a kutyatenyésztők találták ki, nevezzük őket inkább szaporítóknak, akik meg akartak gazdagodni a minél több kiskutya eladásából, ezért mindenféle keverék, nyomokban fajtiszta yorkie-kat, máltaiakat tartalmazó kiskutyákat adtak el "fajtiszta" áron. Természetesen nincs gond egy keverék kutyussal, de a jóhiszemű kutyatulajdonos azért vesz egy adott fajtából kölyköt, mer olyat szeretne. Ahogyan divatossá váltak ezek a mini kutyafajták, úgy nőtt a számuk a "toy" és "maxi" változatiknak is, hiszen lássuk be, költséghatékonyabb egy ingyen-mix és egy pedigrés bolognese kölykét eladni 80-100 ezer forintért, mint két jó vérvonalú kutya utódait. Szóval ha mini yorkie-t akarunk venni, vehetünk, de egy keverék kutya áránál többet ne adjunk érte, a "tenyésztőt" meg jelentsük föl. Persze a kiskutyát ugyanúgy lehet szeretni attól még.

Kutyaügyben se legyünk rasszisták

Egy kis általános "észosztásként" a végén megjegyezném, hogy noha egy adott fajta bizonyos egyedei hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, véletlenül se általánosítsunk, illetve ha ezt megtettük (mert természetesen mindegyikünk megteszi), amint találkozunk eggyel az általunk félt/lebecsült/nem szeretett fajtából, adjuk meg neki a lehetőséget a "bemutatkozásra", és vele szerzett tapasztalatunk minden esetben bírálja fölül az előítéletünket. Azaz nem minden border collie okos, nem minden pitbull emberevő, nem minden retriever békés, nem minden tacskó hamis, nem minden angol bulldog szánalmas, nem minden csivava patkány, nem minden vizsla szeles, nem minden komondor méltóságteljes és nem minden boxer lüke.

u.i.: Az írásban elbúvó morális értékválasztás bármilyen egyéb helyzettel való hasonlósága csupán a véletlen műve.

Csak egy gyors bejegyzés, megvan az idei mondhatni legrangosabb kutyakiállítás, a Crufts győztese, aki nem más, mint egy Magyar Vizsla!

Gratulálunk Yogi-nak innen is!

http://news.bbc.co.uk/2/hi/8567343.stm

Az azawakh, avagy az afrikai agár, az "anorexiás" kutya, az ebek kifutómodellje, a kutyák etiópja. Mellesleg tényleg Afrikából származik, csak egy kicsit nyugatabbról.

 Az Azawakh Nigéria területéről származik, nevét az ott található Azawakh-völgyről kapta. Már ősidők óta a dél-szaharai nomádok kutyája volt, és az 1970-es években jelent meg Európában. A tuaregek nyelvén a kutyák neve idii n'illeli, ami körülbelül annyit tesz, hogy "a szabad nép kutyája". Az azawakhokat nagy becsben tartották, a gazdáijukkal és annak családjával egy sátorban alhattak, és annak szinte teljes jogú tagjai voltak. Valószínűleg így őrző-védő feladatokat is elláttak, azaz védelmezték a sátrat a betolakodóktól. Együtt vándoroltak és vadásztak a beduinokkal, azaz tényleg a ma elképzelhető legszabadabb nép hasonlóan szabad kutyái voltak.

Azonban az Azawakh elsősorban szenvedélyes vadász, szemmel követi a vadat csakúgy, mint a legtöbb agár. Kinézetében legközelebb a Salukihoz, azaz a perzsa agárhoz és a Sloughi-hoz, az arab agárhoz áll, de azoknál ha lehet még egy fokkal szikárabb, és a teste is kicsivel rövidebb, ami még erőteljesebb és kitartóbb futást tesz számára lehetővé. Természetesen a legtöbb agárhoz hasonlóan arisztokratikus megjelenésű, azonban szerintem nagyon látszik rajta az az "ősi erő", ami a tuareg embereket is jellemzi, akik a Szahara végtelenségében és szabadságában élik le az életüket.

Noha nagyon vékonyak, és törkényenek tűnnek, az Azawakhok hihetetlenül szívós, kitartó állatok. Ritkán sérülnek meg, és azokból is gyorsan fölépülnek. Nem véletlen ez, hiszen a tuaregek mellett tényleg csak a legéletképesebb egyedek maradhattak életben, akiknek a tevekaravánokkal kellett tartani az ütemet, és az antilopokat kellett utolérniük a vadászat során. A családjához ragaszkodó a jellemük, de az idegenekkel szemben tartózkodóak. Más kutyákkal, ha kellően vannak szocializálva, jól kijönnek, a fajtársaikkal különösen barátságosak.

Mint már említettem, nem csak vadászat során, de őrző-védő munkára is alkalmazták őket, manapság is gyakran látni letelepedett nomádok falvaiban a házak tetején szunyókálni őket. Amikor veszély közeledik, a kutyák csapatba verődve igyekeznek elhárítani azt.

Az Azawakhok nem alkalmasak lakásban tartásra, de még a városban sem igazán. Az ő lételemük a szabadság, a végtelen tér, ezért tényleg csak az tartson ilyen kutyát, aki nem csupán a mozgást, de a távoli látóhatárt is biztosítani tudja neki.

 Dübörög a kampány, ugye. Ennek "örömére" a következő poszt szóljon a híres politikusok kutyáiról. 

A történelmi személyiségek közül kezdjük a világháború előttről. Otto von Bismarck nagyon szerette a kutyákat, tenyésztette is a német dogokat. Továbbevezve a világháborúk mezsgyéjére, ahol F. D. Roosewelt igen nagy szerepet játszott, neki egy skót terrierje volt, Fala. Maradva a második világháborúnál, az amerikai oldalon a " partraszállós" D. D. Eisenhowernek egy Weimari vizslája volt, Heidi, úgy tűnik, kutyákban nem volt baja a németekkel. 

Sir Winston Churchill, az érdekes idézetek és a világháborús politika nagymestere, érdekes módon egy fekete uszkárral büszkéledhetett, akinek a neve Rufus volt.  A másik oldalon, Adolf Hitler sem szenvedett hiányt ilyen társaságban, neki nacionalistához méltóan egy német juhásza volt amerikaias névvel, Blondy. Érdekes, hogy a feleségének, Eva Braunnak is skót terrierje volt, valamint George W. Bushnak is, Barney. Nem az az érdekes, hogy mindkettőjüknek, hanem hogy a politikához kapcsolódó kutyafajták között a skót terriereknek a legnagyobb a sűrűségük.

Ha már a mai politikánál tartunk, említsük meg Bo-t, Barack Obama kutyáját, aki fajtájára nézve egy Portugál vízikutya. Labradora van a másik oldalon Valgyimir Putyinnak, aki a Koni névre hallgat. A magyar politikusok közül sajna csak egy miniszterelnök kutyájára bukkantam, ő pedig Totó, Gyurcsány Ferenc pulija.