És most jöjjön a spániel-szetter-vizsla triumvirátus.

3: Spánielek

A "spániel" szó eredetéről sokat vitatkoznak, legvalószínűbb, hogy vagy a karthágói "nyúl" szóból származik a nevük, mert elsősorban nyúlvadászatra használták őket, vagy pedig épp Spanyolországról kapta a nevét. Egy biztos, a spánielek már a régi Karthágói ábrázolásokon is föltűntek, a középkorban és a mai napig leginkább nyulak, vízimadarak és egyéb kistestű állatok felkutatásában segédkeznek. Nagy Sándor apjának, II. Philipps-nak a pénzérméin is találhatóak spánielhezz hasonló kutyák. Rengeteg féle spániel fajta létezik, a nagyobbak úgy néznek ki, mint egy szetter (picardai spániel), a kisebbek pedig akár egy öleb (papillon, azaz kontinentális töpespániel) de még a köznyelvben "palotapincsiként" emlegetett három kutyafajtából kettő is a spániel nevet viseli (tibeti spániel és japán spániel), igaz, ők csak a nevükben spánielek. Legismertebb képviselőjük az Angol cocker spániel (képen). Kissé önfejűek, de ragaszkodóak. Gyakorlatilag az összes képviselőjük hosszú, hullámos vagy göndör szőrű, ez a vízben való vadászatott tette számukara könnyebbé.

4: Szetterek

A szetterek családja közel sem olyan népes, mint a spánieleké, és a fajtagazda országok száma sem olyan sok. Mind a négy fajta a Brit-szigetekről származik. A legnépszerűbb az Ír szetter (képen), de létezik egy kevéssé ismert rokona is, a Vörös-fehér ír szetter , majd Skócia egyetlen vadászkutyája a Gordon szetter, és a különleges színű Angol szetter. A szetterek nevüket a sajátos vadászati stílusukról kapták. "setting spaniel", azaz ülő, fekvő spániel. Gratius Faliscus, egy római, olyan kutyát ír le, amely "a földhöz lapulva, izgalomtól remegõ végtagokkal, kitágult orrlyukakkal" jelezte a vadat. Mivel ekkor még nem voltak (elterjedve) lőfegyverek, a vadásznak 50-20 méterre meg kellett közelítenie a vadat lövés előtt, ezt a kutyának hangtalanul, fekve kellett kivárnia.

5: Vizslák

Ebből a hármasból a vizslág csoportja a legnépesebb. Tulajdonképpen az egykutyás vadászás alaptípusai. Szinte minden európai országnak van egy vizslafajtája, az angoloké a Pointer, a németeké a Német vizsla, a Weimari vizsla, a két Münsterlandi vizsla, de van Olasz vizsla, Dán vizsla, Francia vizsla, természetesen Magyar vizsla (képen), de még Szlovák drótszőrű vizsla is létezik, ami tulajdonképpen a mi drótosunk unokaöccse. Feladatuk a vad felkutatása, és jellegzetes pozícióban való jelzése, "pointírozás", ez az egyik mellső láb erőteljes felhúzását, falamint a nyaktól a farok végéig a gerinc kimerevítését jelenti, mintha az egész kutya egy pontra mutató nyíl lenne. DE mivel ezek a kutyák általában mindenes vadászkutyák voltak, így a feladataik közé tartozott a lelőtt vad elhozása, esetleg a menekülő állat elfogása, lefogása a vadász odaértéig. Drótszőrű, sima azőrű, szállkásszőrű és hosszúszőrű változatban tenyésztik némelyik fajtát, az utóbbi szőrváltozat a szetterekhez teszi őket hasonlatossá.