A Pumi noha magyar kutyafajta, nem a lovagló eleink hozták be a Kárpát-medencébe. Pontosabban közeli rokonát, a Pulit igen, de a pumiban bár fránszia vér is csörgedezik.
Az elnevezés eredetére többféle magyarázat is létezik, talán a két legelterjedtebb közül az egyik, hogy a 'pumi' szó a puliból és a latin eredetű 'miskulancia' szóból tevődött össze, egy másik teória szerint pedig a fajta állítólagos latin nevének, a 'Canis familiaris pomeranius'-nak a rövidített változata a mai 'pumi' név.
Alapvetően a pumi ősének tekinthető kistermetű magyar pásztorkutya a XVII.-XVIII. században alakult ki, amikor a Kárpát-medencében a külterjes gazdálkodás beterjesre vált át. Így a juhászkutyáknak a főfeladata már nem a nyáj védelme, és a farkasokkal, orzókkal való küzdelem, hanem egyre inkább a kis területeken való terelés, irányítás. A nagy és félelmetes juhászkutyákat felváltják a kis és mozgékony terelőkutyák. Ezzel párhuzamosan terjednek el Magyarországon a francia és német merinói juhok, melyeket lábon hajtottak hazánkba. Ezeken hosszú utakon nyilván a pásztorkutyák is részt vettek, így lehet, hogy a magyar és német illetve francia fajták keveredhettek. Valószínűsíthető, hogy a pumi az egyik feltehetően francia eredetű, terrier jellegű pásztorkutya, és a puli leszármazottja. Így lehet, hogy a pumi ötvözi egy jó terelőkutya és egy rámenős, fogós terrier előnyeit.
Közepesnél kicsit kisebb marmagasságú, élénk természetű, terrieres vérmérsékletű pásztorkutya. Mozgása nagy energiájú, "pattogós". A szőrzete tincseket képező göndör vagy hullámos, sohasem sima és sohasem zsinóros. A füleken dús, felálló, szálkás "korona" szőr van. A szem és az arcorri rész szabadon kivehető. A szőr színe : fekete; a szürke (általában feketén született és kiszürkült, de előfordul szürkén született is) különböző árnyalatai; fakó: vörös, sárga, krém alapszínű általában fekete vagy szürke árnyékoltsággal; fehér.
Érdekesség, hogy Fekete István Bogáncs című könyve is egy pumiról szól, ami "A Nagy Könyv-2005" versenyben ez a regény 45. helyen került be az első 100 legkedveltebb regény közé.
Forrás: http://www.pumiklub.eu/fajta.htm