A tizedik fajtacsport a kutyák nemességéé, az agaraké. Noha szerintem egy kicsit túl soványkák, de tagadhatatlan, hogy a legelegánsabb, leggyorsabb kutyák. Már az ókorban is ismertek és megbecsültek voltak, és a középkorban is a nemesek állatainak számítottak.
Általában minden régi, nemességgel rendelkező nemzetnek megvan a maga agár fajtája, így nekünk is. Noha az agarak az legősibb vadászatra használt ebek, azaz akrámelyik ókori ember használhatta őket, mégis az agarászás a gazdagok, nemesek sportjaként vált ismertté.
Kiskutyák... Nincs is annál szebb dolog, mint mikor az újdonsült kutyulit hazahozzuk, és egész délután átszunk vele. Az már kevésbé szép, mikor nem tudunk aludni tőle éjszaka, mert szegényke sír a kutyacsaládja után. Hogy ilyenkor mi a teendő? Hát legkevésbé sem az, hogy áthozzuk a hálószobába, vagy adunk neki enni. Ilyen, és ehhez hasonló tanácsokat fogok leírni ebben a "bejegyzéssorozatban", egyszóval a kutyanevelésről fogok "értekezni" az elkövetkezőkben. Ellenvéleményt, kérdéseket most is szívesen veszek.
A Csehszlovák Farkaseb egy viszonylag fiatal fajta. 1955-ben Bohémiában alakították ki a Kárpáti farkas ( Canis lupus lupus) és a Német juhászkutya keresztezésével. A cél egy németjuhásznál egészségesebb munkakutya kialakítása volt. A kísérlet végül nem érte el eredeti célját, mivel a farkasvér miatt a Csehszlovák Farkaseb viszonylag nehezen kezelhető, de a fajta mégis elterjedt annyira, hogy az FCI elismerje.
Hát gratulálok először is a magyar hatóságnak, másodszor pedig Kannának a történtek miatt!
Kannácska elaltatta a kutyáját, Zeuszt, akiért csütörtökön jött voln a hatóság "befogni és kiirtani" (bár lehet, hogy a kutya az egyik rokonnál pihen, az iratokan meg majd beszerzi annácska valahol.
Elször is: Egy kutya az nem egy ember, de nem is egy tárgy. Ezt nagyon sokan elfelejtik. Egy kutyát tanítani kell, sőt, idomítani, mert nem lehet neki elmagyarázni, hogy "kisgiam, nem harapjuk meg a részeg bácsit, mert az nem jó dolog), mert a kutya nem nő föl. Mondhatjuk azt is, hogy olyan, mint egyörökké 3 éves gyerek. Ezért drága országos plémétünknek el kellett volna vinnie a kutyás _kutyaiskolába_ , akármilyen "harci"-eb is. Ezt megtehette volna az első harapás után is, sőt bármikor, sohasem késő. De nem tette, sőt, sétálni sem vitte le, amikor épp be volt tépve, a kutyának meg az erkélyen kellett végezni a dolgát. Nem csoda, ha nem lett rendesen szocializálva.
Másodszor: A drága magyar hatóságok meg persze elaltaltják azt a szerencsétlen állatot ahelyett, hogy már az első támadás után elkobozták volna. Az ilyen embernek nem való kutya. Persze most is az állatot ölik meg, holott ő nem tehet semmiről. Ösztönlény. Ismétlem, ösz-tön-lény. NEm az ő hibája. Egy fenyőfát sem hibáztat az ember, mert szúr a tüskéje. Rosszul lett nevelve. Nem azért harapta meg az öregasszonyt, mert harvikutya, hanem mert nem volt megnevelve. Aki rögtön harcikutyát kiállt, az hülye. Ismétlem, hülye. Mert az egy dolog, hogy kannácska kutyájában minden bizonnyal Amerikai Pt Bullterrier is volt (hűűűhaaaa), az még nem jelenti azt, hogy el kell altatni, meg ki kell irtani. Csak gondosabban kell nevelni, ennyi. Ha annának egy Golden Retrievere lett volna, az is lehet, hogy megharapta volna a szomszédnénit. Mert anna szintén hülye, és képtelen felelősséget viselni egy rábizott élőlényért. Valószínűleg csak "menőségből" vett egy ilyen típusú kutyát.
Így utolsó előttiként a már kivesézett ölebekről fogok beszélni. Az általános vélekedés ellenére nem itt találhatóak a legfiatabb kutyafajták, sőt. Feladatuk "csupán" az emberek társaként élni, amilyen munkakört ma szinte az összes (fejlettebb országban élő) kutya betölt. Régebben használták őket a nemesi családokban ágymelegítőként (a kutya testhőmérséklete 1-2 Celsius fokkal melegebb, mint az emberé), valamint ha a betörők, gyilkosok és egyéb gonosztevők belopóztak a nemeskisasszonyok szobájba, akkor ezek a kiskutyák hangos ugatásukkal fölverték az egész házat.
Legutóbb a híresen "ronda" fajták bébijeiről raktam be pár képet, most jöjjenek a híresen "cuki" kutyakölykök:
Előszös napjaink legnépszerűbb kutyafajtja, a Labrador retriever. Persze még babaként:
Van ugye a Golden retriever is, ami szintén nagyon népszerű, de kölyökként nagyon hasonlít a két fajta, ezért erről majd később.
Szintén népszerű még mindig, noha már sokat vesztett az ismertségéből, hiszen régen messze a Német Juhászkutya volt a legismertebb kutyafajta:
Manapság a kisebbfajta kutyák közül a legismertebb a westie, azaz a West Highland White terrier. Noha ő is kicsi és fehér, természetében azonban nem is állhatna messzebb a kis-fehér bichonoktól.
Végül, de nem utolsó sorban a "szép kutyaként" aposztrofált Lassie, azaz a hosszú szőrű skót Juhászkutya (mert ugye van belőle rövid szőrű is).
A kutyás sportokról dióhéjban már itt írtam, most pedig közülök a legnépszerűbből, az agility-ből következik egy kis ízelítő.
Népszerűsége már ma is megelőzi az obedience-ét (őrző-véd sport), és ez a különbség csak egyre nő. Ami érthető is, hiszen szinte bármelyik kutya és gazda számára végezhető és élvezhető sport. Egy akadálypályán kell végigvezetni a kutyát a gazdinak úgy, hogy az ugró akadályok lécei a helyükön maradjanak, az ún. zónás akadályok végeit érintse a négylábú, és természetesen a kijelölt útvonalon, időn belül teljesítse a futamot. Egy bíró is van a pályán, aki figyelemmel kíséri a versenyzőket.
Először 1978 februárjában, a híres angliai kutyakiállításon, a Cruft's-on találkozhatott a nagyérdemű az agilityvel. A kiállítás szünetében ezzel szórakoztatták magukat a felvezetők s kutyáik. A mai akadályok mindegyik megtalálható volt akkor a távolugrást kivéve, de sok más akadálytípus is, melyeket azóta töröltek a hivatalos versenyek rendjéből. A mostani magyar hivatalos akadályok a következők:
A fenti akadályok kihagyásával épített pályát nevezik Jumping pályának, ahol csak olyan akadályok vannak, amiknél nem kell a kutyának lassítania.
Remélem nem felejtettem ki semmit. Némelyik egyesületnál más akadályok is megengedettek, ezeket a wikipedia 'dog agility' szócikkében megtalálhatja minden kedves érdeklődő.
Alapvetően minden kutya versenyezhet, bár természetesen egy Angol Bulldognak neezebb dolga van, mint például egy Border Collie-nak. Valamint bizonyos versenyeken csak fajtiszta ebek indulhatnak. Három méretváltozatban versenyezhetnek a kutyák, van Maxi, Midi és Mini kategória. Ezen kívül egy sor nem hivatalos kategória is létezik, mint például a heavy futamok, ahol a nehezebb csontozatú kutyá mérhetik össze erejüket. Ezen kívül léteznek futamok mozgáskorlátozottak számára is.
Tényeg rengeteg mindent lehetne írni még erről a sportról, most ennyit szdtem össze, ha esetleg igény van rá, szívesen írok aprólékosabban is róla.
Ebbe a fajtacsoportba kerültek a "maradék" vadászkutyák, úgy mint a retreverek, spánielek (és egyéb kajtatóebek) és -véleményem szerint- a két típus közti átmenetet képez vízikutyák. A fajtacsoport neve, nem meglepő módon a következő:
VIII. Retrieverek, Kajtatóebek, Vízikutyák
A. Retrieverek (approtírozó kutyák)
1. Kanada: Nova Scotia Duck Tolling Retriever (312) [Vadkacsavadász retriever]
2. Nagy-Britannia: Curly Coated Retriever (110) [Göndör szőrű retriever]
: Flat Coated Retriever (121) [Sima szőrű retriever]
: Labrador retriever (122)
: Golden reriever (111) [Arany retriever]
3. USA: Chesapeake Bay Retriever (263)
B. Kajtatóebek (Spánielek)
1. Németország: Deutscher Wachtelhund (104) [Fürjészeb]
2. Nagy-Britannia: Clumber Spaniel (109)
: English Cocker Spaniel (5) [Angol Cocker spániel]
: Field Spaniel (123)
: Sussex Spaniel (127)
: English Springer Spaniel (125) [Angol Springer spániel]
: Welsh Springer Spaniel (126) [Welszi Springer spániel]
3. Hollandia: Kooikerhondje (314)
4. USA: American Cocker Spaniel (167)
C. Vízikutyák
1. Spanyolország: Perro de agua Español (336) [Spanyol vízikutya]
2. Franciaország: Barbet (105) [Francia vízikutya]
3. Írország: Irish Water Spaniel (124) [Ír Vízispániel]
4. Lagotto Romagnolo (298) [Olasz vízikutya?]
5. Hollandia: Wetterhoun (221) [Holland vízikutya]
6. Portgália: Cão de agua Português (37) [Portugál vízikutya]
7. USA: American Water Spaniel (301) [Amerikai vízispániel]
Már a végefelé járok a magyar kutyafajták bemutatásának, de talán a Puli után a legismertebb, a Komondor még kimaradt.
Természetesen, mint a legöbb magyar kutyafajta, a Komondor is honfoglaló eleinkkel érkezett a Kárpát-medencébe, valahonnan az ázsiai szetyeppékről. Ezek a kutyák többek között keveredtek a már itt élő szláv pásztorkutyákkal, valamint a tatárjárást követően betelepített kunok juhászkutyáival. A kies pusztákon szükség is volt egy megtermett, félelet nem ismerő, loncsos-loboncos szőrű örzőkutyára, mely megvédte a nyájat, gulyát, ménest a farkasoktól, medvéktől és egyb orzóktól. A szőrzet nagyon praktikus volt egyrész, mint a pásztor szűre, télen melegített, nyáron meg hűtött, másrészt meg farkasnak kellett lenni a talpán annak, aki egy ekkora bundát át akart harapni. Természetesen a juhászok nem ápolták ezt a szőrpáncélt, ahogy a mai komondor (és puli) ápoló-szakkönyvekben írják. Ha túl koszos és hosszú volt a szőre a kutyáknak, egyszerűen lenyírták őket a birkákkal együtt. Noha a lenyírt komondor ennek folyományaként gencsak hasonlított a kuvaszhoz, a magyar pásztorok sohasem keresztezté a két fajtát. A feladatuk sem volt teljesen egyforma. Míg a komondor inkább a nyájakat őrizte, addig a kuvasz hajtotta őket (és leginkább a gulyát, nem is a nyájat).
A XIX. század elején a komondor nagyon ritka fajtnak számított olyannyira, hogy az 1899-ben megrendezett magyar fajták első országos kiállításán csak egyetlen komondor jelent meg. A világháborúk sajnos a kuvaszhoz hasonlóan a komondor populációját is megtizedelték, hiszen a katonák nem tudtak bemenni egy portára a házörző megölése nélkül, hiszen az haláláig védelmezte a rábízott területet, nem lehetett elkergetni. A háborúk utn a komondor tenyésztése is més irányt vett. Míg addig a munkatenyésztés volt a mérvadó, ksőbb inkább a sporttenysztés. Ezért egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kutyák kinézete (fehér szín, jól kezelhető szőrzet, magasabb egyedek).
Napjainkban a fajta egyre népszerűbb házőrzőként, de pásztorkutyaként is. Amerikában előszeretettel használják a prériken legelő óriási csordák/nyájak őrzésében. Ausztráliában is sokat használják a dingók elleni védekezésben. A kutykiállításokon is egyre jobban figyelnek rá, sokszor komondor neri a Best in Show-kat. Magyarország egyik legeredményesebb kutyája volt Jászkiséri kócos Csupor, aki 2001-ben világbajnokságot nyert.
