Oroszul Kavkazskaïa Ovtcharka. A közép-ázsiai Juhászkuyával együtt mondhatni a legfélelmetesebb kutyák, mindketten a hegyikutyák közé tartoznak. Ők azok, aki nem valók lakásba, de még városi kertbe sem. Az ő hazájuk az ázsiai sztyepp, ahol csak a pásztorok a nyájjal és a vadállatok járnak. A Kaukázusi juhászkutya feladata össze sem hasonlítható mondjuk a mi kedvelt pásztorkutyánk, a puli munkájával. A komondorhoz hasonlóan nem a nyáj körül futottak, terelték azt, hanem megküzdöttek a nyájat megtámadó farkasokkal, medvékkel, emberekkel. Nem a játékra lettek kitenyésztve, hanem a védelemre és a végsőkig tartó harcra.
Természetesen nem kell azt gondolni, hogy valamiféle vadállatok lennének. Ezek a kutyák sem támadnak ok nélkül, nem esznek embert, nem megbízhatatlanok, csak nem valók akárki kezébe. Következetes nevelést és sok-sok szocializációt igényelnek. Mondjuk minden kutyafajta ezt igényelné, csak ha egy Kau nem kapja meg a megfelelő nevelést, akkor az nagyobb baj, mintha egy csivava lenne neveletlen.
Viszont ha értő kezekbe kerül, tökéletes őrzőkutya válhat belőle. Kitartása, állhatatossága és tűrőképessége legendás, nagyon nyugodt kutya, nem fitogtatja az erejét. emiatt nehéz is vele a kutyakiképzésnél, mivel a művi helyzeteket azonnal fölismeri, és ilyenkor nem ugrándozik a gazda+kiképző kénye-kedvére. Az idegenekkel szemben bizalmatlan, de a gazdája és annak családja iránt az életét is föláldozza. Ehez azonban tényleg kemény kézzel kell nevelni. Természetesen itt egyátalán nem a verésre gondolok. A hangsúly, mint minden fajtánál, itt is a következetességen múlik. Amit nem lehet neki megtenni, azt ne engedjük meg neki soha, a rangsorral kapcsolatos "keménykedéseit" pedig keményen meg kell torolni.
Masszív felépítésű, mégis könnyed mozgású kutya. Vastag aljszőrzete védi a hidegtől, melegtől és a medvék fogaitól. A fagyot ugyanúgy bírja, ahogy a nagy meleget is, hiszen a Kaukázus lábánál sok viszontagságot kellett elviselnie. Alapvetően kétféle változata létezik, a hegyi típus masszívabb, hosszú szőrű, a sztyeppén élő egyedek könnyedebbek, gyakran rövidszőrűek.